Elvetette a román képviselőház a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet

Elvetette a bukaresti képviselőház 2018. április 11-én a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

A tervezetről, amely minden szakbizottságtól negatív véleményezést kapott, több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt.

Kulcsár-Terza József előterjesztőként rámutatott: a tervezet Románia határainak módosítása nélkül, az ország részeként irányoz elő területi autonómiát, amelyre a románság ígéretet is tett száz évvel ezelőtt, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban. Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője rámutatott: a Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok jogos igényeiről - így az autonómiáról is - nyílt, őszinte párbeszédet folytathassanak a román többséggel. „Mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit. Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem" - érvelt az RMDSZ frakcióvezetője.

A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője szerint a székely közigazgatási területek, a székek visszahozása visszafordítaná a középkorba az országot. A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól.

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Vasile Suciu is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta. Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet nyitni ilyen témákról.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. A frakcióvezető bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.

A szavazásnál a képviselőház 218 szavazattal 20 ellenében erősítette meg a Székelyföld autonómiáját elutasító szakbizottsági jelentést: a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A tervezetről a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést.